April 22, 2017

HARMADIK VAJDASÁGI KONVENCIÓ

HARMADIK VAJDASÁGI KONVENCIÓ

Következetesen kitartva az I. és II. vajdasági konvenciónak a Szabadkai kezdeményezés (Szabadka, 2005. február) és a Vajdasági alkotmányos kezdeményezés (Újvidék, 2006. július) dokumentumai tartalmazta álláspontjai és törekvései mellett, melyeket maga a hatályos oktrojált köztársasági Alkotmány antidemokratikus módon történt meghozatala durván semmibe vett, határozott szolidáris eltökéltséggel rámutatva a Szerb Köztársaság jelenlegi alkotmányjogi rendszere tényleges gyökeres és átfogó, tartós alapokon és azzal a történelmi helyzettel összhangban történő megváltoztatásának elengedhetetlenségére, amelybe a Szerb állam és Vajdaság AT került a „második Jugoszlávia” szétesése, a JSZK és Szerbia és Montenegró föderatív államok megszűnése után, illetve azon szándékkal, hogy rámutasson Szerbia és Vajdaság* történelmi alkotó entitásai közös, összetett és nemzetközileg elismert államba: a Szerb Köztársaságba való új önátrendeződésének szükségességére, melynek összetevő és alkotmányosan egyenrangú részei lesznek;

 

azon óhajjal, hogy rámutassanak a fenti törekvéseikből eredő stratégiailag jelentős céljaik elérésének, álláspontjaik érvényesítésének és politikai feladataik teljesítésének leghatékonyabb útjaira és módszereire, a III. vajdasági konvenció részvevői elfogadják az alábbi

 

R E Z O L Ú C I Ó T I.

Vajdaság a 2006. évi alkotmányreferendumon határozottan NEMET mondott a Szerb Köztársaság hatályos Alkotmányára, mind meghozatalának módja, mind tartalma, különösképpen pedig Vajdaságnak a Szerb Köztársaságban elfoglalt helyzete miatt. Ez az Alkotmány semmilyen garanciát nem ad a vajdasági autonómiának, hanem a törvényekre hárítja, melyeket a Szerb Nemzetgyűlés – a pillanatnyi erőviszonyok szerint – egyszerű többséggel hoz meg. Egy ilyen alkotmány viszszautasításával Vajdaság plebiszcitárisan megerősítette az I. és II. vajdasági konvenció álláspontjait és az autonómiáért síkraszálló politikai erők utóbbi húsz évben kialakított politikai álláspontjait és törekvéseit. Ezen irányválasztását megerősítette az Európa-párti politikai opciónak a januári köztársasági elnöki és a májusi köztársasági, Vajdaság autonóm tartományi és helyhatósági választásokon nyújtott kifejezetten többségi támogatásával.

 

A vajdasági polgárok ezzel az egyértelműen többségi véleménynyilvánításukkal lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy az egész Szerb Köztársaságban meggyőző politikai győzelmet arassanak azok az erők, melyek országunk európai folyamatokba való integrálódásának felgyorsulását és a miloševići politikai örökségtől való függetlenedését ígérték, tehát azok a politikai erők, amelyektől Vajdaság gyökeres demokratikus reformokat és új alkotmány meghozatalát várja, beleértve a Tartomány alkotmányos helyzetének lényegbevágó megváltoztatását is.

 

Vajdaság polgárainak és népének ilyen értelmű kinyilatkozása, különösen a rájuk kényszerített Alkotmányra mondott NEM, sokkal szélesebb politikai és történelmi jelentőségű mint maga az oktrojált Alkotmány elutasítása.

 

A III. vajdasági konvenció ezt a szélesebb politikai és történelmi értelmezést az alábbiak szerint magyarázza:

 

VAJDASÁG NEM AKARJA

 

- politikai pártok monopolját a konstitutív aktusok megalkotásában és sorsdöntő fontosságú határozatok meghozatalában, hiszen ez valamennyi polgár és nem csupán a politikai pártok és vezetőségeik joga,

 

- a központosított és unitarista berendezésű államot, sem az egységesített intézményes megoldásokat a különböző és sok mindenben sajátos környezetekben és szubjektumok számára,

 

- az egész társadalmi szerkezet feletti partitokratikus uralmat, sem az összeszövetkezett pártarisztokrácia dominanciáját a társadalmi eseményekben és a nyilvános színtéren,

 

- egypártrendszerű minisztériumok élén álló köztársasági kormány alakítását és ugyanilyen egypártrendszerű gazdálkodását a leggazdagabb közvállalatokkal a zsákmányon való osztozkodás céljából valamennyi hatalmi szinten, ami az összességében jelen levő korrupció rendszerbeli előfeltétele és forrása,

 

- a végrehajtó hatalomnak a törvényhozó és bírósági hatalom feletti dominanciáját,

 

- a szervezetlen és korrumpált államot, a szervezett bűnözést,

 

- a klerikalizmus és a royalizmus újraszületését,

 

- az autoritárius vezérkedés megismétlődését, a választások utáni győzelemittasságot és a vajdasági polgárok részéről egyértelműen az Európa- és Vajdaság-párti opciónak nyújtott választási támogatás önhatalmúan egyes pártoknak és vezéreiknek nyújtott támogatássá szűkítését,

 

- a munka-, szakszervezeti és szociális jogok alkotmányos korlátozását és a hatalom megszegésükkel szembeni közömbös magatartását, – a nyilvánosság pénzügyi zsarolás, káderügyi fondorlatosságok, az általános érdekű adatok rejtegetése és szépítgetése révén történő arcátlan manipulálását,

 

- a vajdasági erőforrásokat, vagyont és tőkét két évtizeden át kizsákmányoló, kíméletlenül fosztogató és kiárusító politika folytatását, – Vajdaság fejlődésének felgyorsuló lemaradását, mely elmos benne minden távlatot elsősorban a fiatalok számára, de egész fejlődésében, ami a centralisztikus rendszerfelépítés és a gazdaság és az állam rossz irányításának eredménye,- hogy a tartományi adminisztráció koldusként járuljon a köztársasági végrehajtó szervek elé, feltűnően és alázatosan felmagasztalja a tőle kapott alamizsnát.

 

VAJDASÁG AZT AKARJA, HOGY

 

- a Szerb Köztársaságnak lényegesen más legyen az alkotmányjogi berendezése, teljesen új alkotmányt hozzon, mely véget vet a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia memorandumán alapuló politikai rendszernek, mellyel a Szerb Köztársaság mint összetett állam alkotmányos berendezése a modern politikai elmélet és a korszerű európai folyamatok vívmányain alapulna. Ezen Szerbia és Vajdaság egyenrangú történelmi és alkotó entitásainak a Szerb Köztársaságba mint közös egész, összetett és szuverén európai államba való önátrendeződéséről és társulásáról való új történelmi megállapodás értendő,

 

- a Szerb Köztársaság demokratikus, polgári, világi és decentralizált állam, közös Köztársaság legyen, melynek alkotmányos berendezése lényének természetes és történelmi összetettségével összhangban legyen, amelyen regionalizálása, az erős önkormányzatok és a hatalom megszervezésében a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása értendő,

 

- Vajdaság eredeti politikai szubjektivitásának és regionális identitásának, és a benne élő egyenrangú népek és polgárok elidegeníthetetlen és kimeríthetetlen szuverén vívmánya szerinti jog alkotmányos megerősítését, hogy önállóan döntsenek saját sorsukról,

 

- Vajdaság kapja meg a jogot, hogy a Szerb Köztársaság új alkotmányjogi rendszerének elveivel összhangban önállóan hozza meg konstitutív aktusát, mely biztosítja a nemzeti közösségek és valamennyi polgár egyenjogúságát a tartomány teljes körű autonómiájának létrehozásában; szabályozza és megvalósítsa a törvényhozó, végrehajtó és bírósági hatalmat; irányítsa saját természeti és munkával alkotott erőforrásait, valamint forrásbevételeit és vagyonát,

 

- Vajdaságnak joga legyen, hogy Szerbiával mint konstitutív entitással teljesen egyenjogú alapon a kétségbevonhatatlan történelmi, politikai és gazdasági sajátosságai és érvei alapján, megállapítsa a közös, összetett állam megalakításának és jövendő berendezésének tartós alapjait és vállalja részét a működéséért és fejlődéséért, területi integritásának erősítéséért, tartós belső stabilitásáért és nemzetközi biztonságáért, tekintélyéért és szubjektivitásáért viselt felelősségből,

 

- Vajdaságnak joga és kötelessége legyen, hogy aktusaival biztosítsa a kisebbségben élő népek teljes körű egyenjogúságát, és szavatolja számukra a kisebbségi autonómia ezzel optimálisan elérhető minden formáját Vajdaság konstitutív aktusával definiált autonómiájának kereteiben,

 

- a közös állam Szerbia hosszú távú gazdasági, politikai, regionális és összességben vett fejlődésének stratégiáját közösen állapítsuk meg, – Vajdaság AT és a helyi önkormányzatok visszakapják az 1996. évi törvénnyel elvett vagyonukat,

 

- visszaszerezze a szerzett és elismerjék számára a modern munka- és szakszervezeti jogokat és az állam fejlett szociális funkcióit,

 

- Vajdaságnak joga legyen teljes mértékben hozzájárulni azon menekült és elüldözött személyek visszatelepüléséhez és felelni integrálódásuk politikájáért, akik tömegesen települtek be éppen ebbe a térségbe,

 

- a Szerb Köztársaságnak az Európai Unióba és más európai társulásokba és az egész nemzetközi közösségbe való teljes körű bekapcsolódásának folyamata felgyorsuljon;

 

- béke és stabilitás legyen és mindazokat a problémákat, melyekkel a Szerb állam ma szembesül egyetértésben oldjuk meg.

 

II.

A III. vajdasági konvenció úgy ítéli meg, hogy a jelen rezolúció álláspontjai megvalósíthatók:

 

1. A választópolgárok részéről az elkövetkező tartományi választásokon a vajdasági autonómiaorientált pártoknak, és mindazon más pártoknak nyújtott támogatással, melyek Vajdaságnak elismerik a teljes körű alkotmányos autonómiára való jogot, hogy a Tartományi Képviselőházban megszerezzék a döntő többséget. Ilyen összetételű Képviselőház határozataival követelhetné, határozott részvállalásával pedig kieszközölhetné Vajdaság politikai szubjektivitásának elismerését, ami lényeges kiinduló alapul szolgálna Vajdaság konstitutív aktusának önálló és a Szerb Köztársaság új alkotmányának meghozatalához.

 

2. A III. vajdasági konvenció elvárása, hogy mindenekelőtt az öszszehívását indítványozó politikai pártok és valamennyi európai demokratikus irányválasztású vajdasági és szerbiai párt, az azonos eredetű nem kormányzati szervezetek logisztikai támogatásával biztosítani fogja a teljes körű akciós együttműködést azzal a céllal, hogy a helyhatósági, tartományi és köztársasági választásokon biztosítsák Vajdaságban és az egész országban azon erők hatalmi fölényét, amelyek véghez vihetik a gyökeres alkotmányos és társadalmi reformokat, illetve a III. vajdasági konvenció rezolúciójában megfogalmazott célokat.

 

3. A III. vajdasági konvenció, a fenti irányválasztásokkal összhangban, eltökélten támogatja azokat az egyre fokozódó szerbiai és vajdasági kezdeményezéseket, hogy azok az erősödő politikai erők, melyek nyíltan színt vallottak a hatályos Alkotmány meghozatalának módja és tartalma ellen, közösen – alkotmányozó mozgalom formájában – indítsanak akciót a nyilvánosság megnyerésére, lobbyzásra és az alkotmányozó nemzetgyűlésbe a választások kiírására és az új alkotmány meghozatalára.

 

4. A III. vajdasági konvenció részvevői, akik annak a vajdasági választótestületnek a többségi részét képviselik, amely lényegbevágóan hozzájárult Boris Tadić és az európai opciót képviselő párt győzelméhez a legutóbbi elnöki, parlamenti, tartományi és helyhatósági választásokon, elvárják, hogy a Szerb Köztársaság elnöke felelősségteljesen tegyen eleget választási ígéreteinek és vitassa meg a II. és III. vajdasági konvenció üzenetét és követeléseit, illetve minél előbb kezdeményezze az Alkotmány megváltoztatását és az új történelmi megállapodást, melynek alapján a Szerb Köztársaság berendezése tartós alkotmányos berendezése lesz összetett alanyához és a korszerű európai szabványokhoz mérten.

 

5. A III. vajdasági konvenció úgy ítéli meg, célszerű lenne, ha Vajdaság AT Képviselőházának határozata sokkal nagyobb fokú közvetlen felelősséget biztosítana a képviselők részéről nem csak az őt jelölő politikai párt, hanem a választók iránt is.

 

6. A III. vajdasági konvenció az európai kormányoktól, intézményektől és a demokratikus nemzetközi szervezetektől teljes körű támogatást vár követeléseivel és irányválasztásaival szemben, mert az ösztönzi a londoni értekezlet, az Európai Tanács, valamint a Badinter- és a Velencei Bizottság álláspontjainak megvalósítását. A III. vajdasági konvenció a nemzetközi közösség tevékeny támogatását és segítségét a régió hosszú távú stabilizálásához való hozzájárulásnak tekinti, amiért szívesen fogadja.

 

7. A III. vajdasági konvenció részvevői kifejezik szilárd eltökéltségüket, hogy kitartanak törekvéseikben, míg azok nem kerülnek demokratikus elfogadásra és teljes körű megvalósításra. Ezért kötelezettséget vállalnak és felhatalmazzák az eddigi Összehívást Kezdeményező Bizottságot, hogy szervezze meg a leghatékonyabb koordinálási és együttműködési formákat a konvenció záró dokumentumai álláspontjai és törekvései politikai és nemzetközi bemutatása érdekében és teremtse meg az együttműködést mindazokkal a hazai és a közvetlen környezetben levő politikai erőkkel és intézményekkel, valamint a nemzetközi közösségben azokkal, akik meggyorsíthatják megvalósításukat.

 

Újvidék, 2008. december 20.

* Természetesen Kosovo is, ha harmadik alkotó entitásként be lenne vonva a Szerbia és Vajdaság föderális egység alkotta közös, összetett állam összetételébe.

Rezolucija III

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>