October 3, 2018

NYILATKOZATOT Vajdaság és Szerbia demokratikus egyesülésének alapjairól a Szerb Szövetségi Köztársaságba

A Negyedik Vajdasági Konvenció

 

Melyet 2012. április 1-én tartottak meg Újvidéken – melynek munkájában részt vettek Vajdaság regionális és nemzetiségi pártjainak képviselői és más demokratikus és európai irányzatú politikai pártok és polgári egyesületek, a Vajdaságban évszázadok óta élő össz nemzetek és nemzeti közösségek kiemelkedő résztvevői, Bácska, Bánát és Szerémség földrajzi-történelmi vajdasági régiók, a vajdasági akadémikusok és más tekintélyes személyek, tanúsított vajdasági irányultsággal – a tudomány, az oktatás, a kultúra, a gazdaság és a közélet más területéről és a politikai közegből – és melyet mint az „Új vajdasági alkotmányos kezdeményezés” jelszava alatt hívtak össze

 

Közfelkiáltással elfogadja a
NYILATKOZATOT
Vajdaság és Szerbia demokratikus egyesülésének alapjairól
a Szerb Szövetségi Köztársaságba

 

I.

 

Mint az eredetében demokratikus Vajdaság legitim képviselői, akik úgy értékelik, hogy:

– a Szerb Köztársaság – különösen a nyolcvanas évek végén megkezdett politikai változások után, melyeket a jelenlegi Alkotmány koronázott meg – úgy határozta meg magát, mint politikailag és alkotmányosan nem rendezett társadalmat, melyet a lényegbeli ellentmondások és feszültségek sora feszit szét, mely az unitáris– központosított politikai rendszer és a jelenlegi alkotmányos berendezés béklyóitól nem tud szabadulni, és hogy mint olyan, Szerbia már hosszú ideje állandó viszályban áll önmagával, a nemrég önállósult Koszovóval és Vajdasággal mint önmagában államalkotó közösséggel, egyes etnikai közösségekkel saját összetett lényén belül, így – a közelmúlt pozitív megmozdulásai ellenére – a saját közvetlen szomszédival is, saját európai környezetével, valamint a nemzetközi közösséggel.

– hogy a jelenlegi Alkotmány az össz – mély és végzetes– gazdasági, politikai, szociális és erkölcsi válságnak döntő felnagyítója és a legteljesebb kifejezője.

– hogy a többnemzetiségű Vajdaság polgárai a népszavazáson meggyőző többséggel nemet mondtak a hatályos Alkotmányra, annak meghozatala előtt, ami az Alkotmányt politikailag vitássá teszi, és lényegében nem legitim. Ez adja az elvitathatatlan demokratikus hitelt és politikai legitimitását az Első, Második és Harmadik Vajdasági konvenciónak és törekvéseinek, hogy új alkotmányt fogadjanak el, amelyet népszavazáson kell elfogadni Szerbia egész területén.

– hogy kijussunk a mély és általános válságból és történelmi zsákutcából melyben társadalmunk már régóta található, elkerülhetetlenül szükséges a memorandumi Szerbia politikai centralizmusától, nagyállamiságától és ideológiájától való elszakadás, a gyökeres demokratikus politikai reformok, az alapos alkotmányos reformok és minnél előbbi radikális elszakadás az érvényes Alkotmánytól.

– az uralkodó politikai elitet és a mai államigazgatókat a radikális alkotmányos reformokra kötelezi, – beleértve Vajdaság elismerését, hiteles történelmi alkotmányos jogait, melyeket erőszakkal eltiportak– elsősorban a máig gorombán mellőzött DOS-szerződés a néppel 2000-ben, az 1992-es Londoni konferencia álláspontjai, a Strassbourg-i Európa parlament néhány kizárólagos záradéka, valamint a Velencei bizottság álláspontjai az aktuális Alkotmányról,

– hogy nem csak Vajdaságban, hanem magában Szerbiában is felnövőben vannak a politikai erők – melyek a gyökeres decentralizáció, körzetiesítés és a polgárok és a munka világának alkotmányos-helyzeti javítása végett – mind határozottabban követelik az Alkotmány változtatását, ezáltal a változások mindinkább politikailag és történelmileg elkerülhetetlenek.

– hogy a polgárok állandó hosszú távú érdeke – úgy a szerb, mint a többi nemzet és nemzeti közösség számára Szerbiában és Vajdaságban, mint két sajátságos és elvitathatatlanul földrajzi-történelmi régió és két önmagában államalkotó entitás, Szerbia és Vajdaság, amelyek ténylegesen a mai Szerb Köztársaságot képezik, – hogy a JSZSZK széthullása, valamint a JSZK és Szerbia és Montenegró államközösségének eltűnése után folytatják az életet egy közös, összetett, szövetségi, korszerű, demokratikus és világi köztársasági berendezésű államban, amelybe önkéntesen egyesülnek népszavazáson kinyilvánított akaratukkal..

– hogy a két mostani államalkotó entitás: Vajdaság és Szerbia legitim képviselőivel – új történelmi egyezséggel – a saját önrendelkezésükkel mint szövetségi egységekkel és önkéntes társulásukkal a közös és összetett államközösségbe, – a Szerb Szövetségi Köztársaságba – a teljes alkotmányos egyenjogúság és föderalizmus elvei szerint, amely megfelel a történelmi-politikai és civilizációs sajátságoknak és bizonyított, de különböző alkotóelemű jogoknak és sajátosságainak mindkét államalkotó entitás esetében, legteljesebben megvalósítják Vajdaság és Szerbia szerzett és elvitathatatlan történelmi jogait, történelmi érdekeit, mindenekelőtt a szerb– valamint a kisebbségi nemzeteknél és etnikai közösségeknél, melyek itt élnek évszázadok óta, hogy erős alapokon megteremtsék a stabil közös szövetségi államot, amely egyaránt minden polgáré, mert mindannyian egyelőek és egyenlően egyenrangúak.

– hogy a közös életerős biztosítása és alkotmányos megalapozása egyedül akkor lehetséges, ha azt csak olyan új történelmi megbeszélésen alapszik, illetve – a közösen megállapított és mindkét államalkotó entitás legitim képviselői által elfogadott a Vajdaság és Szerbia közös és összetett államba – a Szerb Szövetségi Köztársaságba való egyesüléséről szóló oklevél – szerint.

Ilyen elhatározásokkal összhangban, meggyőződésünk, hogy – az általunk javasolt, a Nyilatkozat szerinti platformon – a mai, unitarista – központosított Szerbia békésen és sikeresen átalakul egy összetett, igazából demokratikus, tartósan stabil és fejlődőképes modern európai állammá és a biztonság állandó tényezőjévé válik, a béke sarkalatos szavatolója és a fejlődés hordozója lesz úgy a Balkánon, a Duna-menti és Európa délkeleti körzetében, mint a korszerű Európa egészében.

 

II.

 

Vajdaság nevében, melyet e Konvenció résztvevői képviselnek, egyezünk és ajánljuk, hogy Oklevéllel –melyet Szerbia mint államalkotó entitás legitim képviselőivel közösen hozzunk meg – állapítsuk meg a következő lényeges politikai álláspontokat és elveket, mint feltételeket és alapokat melyeken fel kell építeni a közös államot:

– Vajdaság figyelembe veszi Szerbia elvitathatatlan történelmi vívmányát és elidegeníthetetlen jogát az államiságra, szuverenitásra és nemzetközi- jogi alanyiságra, mint tényt, hogy Szerbia – mindenki érdekében, de elsősorban a szerb népért – e sérthetetlen saját jellemzőit az egyesülés tényével átruházza a szövetségi államra – a Szerb Szövetségi Köztársaságra, (SZSZK), melynek állampolgára minden polgár mindkét entitásban. A közös szövetségi államban, Szerbia szövetségi tagállam köztársasági státusban, mely hosszú államalkotó hagyománnyal és tanúsított nemzetközi-jogi szubjektivitással összhangban alakul meg, míg Vajdaság – melynek nincs ilyen államisági hagyománya – a közös államban szövetségi tagállam köztársasági státusban, amely a történelmi, geopolitikai és más sajátosságai szerint alakul, és joga van saját alkotmányra, törvényhozói, végrehajtói és bírósági hatalomra és hogy rendelkezzen saját vagyonával, eredeti jövedelemmel, saját természeti és munka által teremtett javakkal saját területén és az emberi, kisebbségi, munka-és szociális jogi megvalósítási biztosítékokkal minden polgár számára a legmagasabb nemzetközi mércék szerint,

– Szerbia elismeri Vajdaság történelmi jogát a közös állam államalkotó státusára, és mint önálló szövetségi tagállamra, ami azt jelenti, hogy Vajdaságban élő polgárok és népek elvitatatlan joga hogy a szövetségi Vajdaságban megvalósítsák minden saját szuverén jogukat, kivéve azokat, melyeket a szövetségi államra ruháznak. Szerbia – mint Vajdaság vitatatlan történelmi vívmányait és politikai sajátosságát – tiszteletben tartja Vajdaság sérthetetlen és elhasználhatatlan politikai jogát a politikai szubjektivitásra, a regionális politikai azonosságra és az alkotmányra mint saját megalkotó okmányára.

– az alapelvek, melyeken a Szerb Szövetségi Köztársaság alkotmánya és a szövetségi államok alkotmányai nyugszanak, azon elvek, melyeken a modern európai államok alkotmányainak java nyugszik. Ezek: a joguralom, jogállamiság és civil társadalom, a parlamentáris demokrácia elve és az államigazgatás következetes pártnélkülisége, akárcsak az össz nyilvános munkákat illetőleg, a világiság elve, a hatalom következetes megosztása, a szubszidiaritás elve,a gyökeres alkotmányos decentralizáció és regionalizáció és az egyéni és kollektív polgári emberi jogok valamint a munkán alapuló korszerű jogok maradéktalan tiszteletben tartása.

– a szövetségi állam saját kizárólagos hatáskörében eredeti funkciókkal rendelkezik melyek minden nemzetközileg elismert önálló állam jellemzői: rendezi és biztosítja a határokat és a területi sérthetetlenséget, a nemzetközi viszonyokat és a külpolitikát, az állampolgárságot, az emberek és polgárok szabadságát, jogait és kötelezettségeit, a határátkelést, az árú forgalmat és a külföldiek helyzetét, a gazdasági rendszer és gazdasági viszonyok alapjait, a tulajdonjogi és kötelmi viszonyokat, a piacot, a vállalatok és vállalkozók helyzetét, a pénzügyi-, deviza -, külkereskedelmi és bankrendszert, a vám– és adórendszert, a regionális és a tudományos- technológiai fejlődés alapjait és a nagy technikai-technológiai rendszerek fejlődését, a csapadékvizek rendszerét, a környezetvédelmet, a közlekedés biztonságot, a szociális biztosítás és a munkaviszonyok alapjait, az egészségvédelmet, a gyógyszer-, fegyver-, mérgek– és gyúlékony anyag-előállítást és forgalmat,, a szövetségi viszonyokat, annak szervezését és pénzelését.

 

Egyes területek, melyek nem tartoznak a szövetségi állam hatáskörébe, a szövetség tagjainak közös érdeke és elhatározása szerint, átruházással szövetségi törvénnyel és a szövetségi állam más aktusaival rendezhetők.

 

Ez különösen vonatkozik a gazdasági rendszer egységes berendezésének területére, a gazdasági fejlődés stratégiájára, a területi tervezés, az infrastruktúra és más közös érdekű létfontosságú és tartós jellegű kérdésekre.

 

A szövetségi állam alkotmányával megállapítást fog nyerni minden ilyen funkció tartalma, valamint a törvények és más aktusok döntéshozatali módja, melyet a kétházas Szövetségi képviselőház fog meghozni, melyeket a Polgárok tanácsa és a Szövetségi államok tanácsa képez, a Kormány és/vagy más szövetségi állami szervek, valamint ezen szervek olyan megszervezése és struktúrája, ami a szövetségi államok egyenrangú részvételét jelenti tevékenységükben és a szövetségi államok egyenlő felelősségét a közös állam működését illetően.

 

A szövetségi államnak saját vagyona van és autonóm jövedelmi forrásai funkcióinak megfelelően.

 

A Szövetségi Alkotmánybíróság biztosítja a szövetségi alkotmány következetes megvalósítását és a törvények és a szövetségi állam más aktusainak alkotmányosságát, valamint a szövetségi államok aktusainak összhangját a szövetségi alkotmánnyal, míg a Szövetségi Legfelsőbb bíróság legfelső fokon dönt a perekben, melyek a szövetségi törvények megvalósítását illetik, és a bírósági gyakorlat összehangolásával foglalkozik a szövetségi állam egész területén.

 

A szövetségi államnak van címere, zászlaja és himnusza.

 

A szövetségi állam fővárosa Belgrád, és alkotmány által sajátságosan meghatározott helyzete van.

– föderális egységek saját alkotmányaikkal és törvényeikkel önállóan és sajátosságaiknak megfelelően rendezik a kérdéseket, melyek nem a szövetségi állam hatáskörébe esnek: döntenek saját címerükről és zászlajukról, saját fővárosait státusáról, a föderális egységek szerveinek felépítéséről, és a helyi hatalmi szervek felépítéséről, a decentralizáció és regionalizáció elvét következetesen alkalmazva, teljes egészében rendezik a régiók, alrégiók és község viszonyát.

 

Azonkívül, a szubszidiaritás elve szerint, biztosítják az egyéni és kollektív emberi jogok megvalósítását, a munka világának és a szociális jogok helyzetét, továbbá rendezik a bíróságok felépítését, beleértve az Alkotmánybíróságot is, amely biztosítsa a saját alkotmány megvalósítását, a törvények és más jogszabályok alkotmányosságát melyeket a föderális egységek szervei hoznak.

 

A föderális egységek saját vagyonnal és eredendő költségvetési jövedelmekkel rendelkeznek, és felelősek a teljes társadalmi és gazdasági fejlődésért, ée a természeti és más kincsek megóvásáért valamint fejlesztésükért saját területükön.

 

A megegyezésben foglalt szövetségi külpolitika alapjaival összhangban, a föderális egységek megvalósítják a nemzetközi együttműködés minden olyan módozatát, és nemzetközi egyezményeket kötnek, melyek nem feltételezik a nemzetközi-jogi szubjektivitást.

 

Mindkét föderális egység egyenrangúan felel a szövetségi állam harmonikus és hatékony működéséért, annak intézményeiért és szerveiért.

 

A fenn előadott álláspontokat, hozzáállásokat és elveket tiszteletben tartva,, és sajátosságaikkal összhangban, minden föderális egység saját alkotmányt hoz meg az alkotmányozó nemzetgyűlésen, a szövetségi állam Alkotmányát az Alkotmányozó nemzetgyűlés hozza meg az Oklevéllel összhangban.

 

A negyedik Vajdasági Konvenció, az előző három vajdasági konvenció politikai elveit követve, úgy gondolja, hogy a szövetségi Vajdaságot – mint államalkotó entitást mely alkotmányosan és státusa szerint egyenrangú a szövetségi Szerbiával– úgy kell meghatározni, mint a polgárok, népek, és nemzeti közösségek szövetségi Köztársaságát, melyben a benne élő össz nép egyenrangú és államalkotó, számuktól függetlenül, és mindegyiküknek joga van mindenfajú nemzethordozó autonómiára a szövetségi Vajdaság Alkotmányával összhangban.

 

Ezen Alkotmánnyal meg kell állapítani egyes hagyományos régiók statusát: Bácska, Bánát és Szerémség és megalakításuknak elveit, a vajdasági regionalizációs törvénnyel meg kell határozni más önigazgatási régiók és alrégiók megalakításának feltételeit és módját. A többházas parlament – Vajdaság Köztársaság Képviselőháza – melyet a Polgárok tanácsa, a Népek és nemzeti közösségek tanácsa és a Régiók és községek tanácsa képez, megválasztja Vajdaság Köztársaság Elnökét, a Képviselőház és tanácsainak elöljáróit és Vajdaság Kormányának kormányfőjelöltjét, kinek javaslatára kinevezi a Kormányt, a minisztereket és magas rangú tisztségviselőket.

 

Saját hatáskörének megfelelően, Vajdaság Képviselőháza és Kormánya küldöttet küld, illetve vajdasági képviselőt küld a szövetségi állam képviselő testületeibe és más alkotmányos intézményeibe illetve szerveibe.

 

III.

 

Mivel e Nyilatkozattal megfogalmazott alkotmányos reformok a meglévő Szerbia állam alapoktól történő átalakítását jelentik, és a több évtizedes unitarista-centralista gyakorlattal való teljes szakítást, amely mindenekelőtt Vajdaságnak, de Szerbiának is többszörös és nehezen javítható történelmi kárt okozott, nagyon fontosnak találjuk, hogy Oklevéllel – alapokmánnyal, amit közösen hoznak meg Szerbia és Vajdaság képviselői, gondosan dolgozzák ki és állapítsák meg az eljárásokat az alkotmányos reformok véghezvitelére, a föderális egységek megalakulását és Szerbia közös szövetségi állam megala kulását, ami biztosítja a reformok legitimitását és azok összetett végrehajtásának eljárásbeli hatékonyságát.

 

A feladat, hogy a föderális Szerbia képviselőivel megállapítjuk részletesebben az eljárásokat, valamint az Oklevél javaslatát egészében, a Negyedik Vajdasági konvenció, mint Vajdaság alkotmányhozó mozgalmának hiteles képviselője, a Koordinációs bizottságra bízza e Oklevél végrehajtását, amit saját, külön határozatával nevez ki.

 

IV.

 

A Negyedik Vajdasági Konvenció résztvevői, figyelembe véve a nemzeti elit tudatállapotát, és a mai Szerbia politikai erőinek viszonyát, mélyen tudatában vannak a történelmi megbeszélés megvalósítási nehézségének, olyan alapokon melyekért síkra szállnak, és a különféle akadályoknak és gátolásoknak annak megvalósulásának minden fázisában és a megindított kezdeményezésnek, éppen annyira, amennyire tudatában vannak a követelt és javasolt alkotmányos reformok elkerülhetetlenségének.

 

Eközben, világosan tudtára adjuk, kiindulva e nyilatkozatból és a benne foglalt alapelvekből, javaslatokból és követelésekből – hogy mi a harctól, hogy minél hamarább és minél teljesebben megvalósítsuk a követelt alkotmányos változásokat, elállni nem fogunk.

 

Tudjuk, hogy az egyedüli, politikailag elkerülhetetlen és ugyanannyira nem kívánt másik lehetősége az így javasolt i közösen megbeszélt útnak az ország új alkotmányos rendezésére – amivel a vajdasági kérdés végleg, elvszerűen és racionálisan rendezve lesz mint hatalmas belső politikai kérdés – a tartós politikai válság és a veszélyes politikai radikalizáció, valamint Vajdaság alkotmányos helyzetének elkerülhetetlen nemzetközi porondra vitele.

 

Hogy ezt elkerüljük, mi határozottan kijelentjük, hogy úgy találjuk – amennyiben a 2012. évi választások után egy éven belül nem kerül sor a javasolt történelmi megbeszélésre és az Oklevél megállapítására a politikai reformokról és az alkotmányos változásokról e Nyilatkozat alapján – a mi erkölcsi és politikai kötelességünk, valamint saját legitim demokratikus jogunk, hogy megindítsuk a legszélesebb akciót hogy Vajdaság polgárai népszavazással nyilatkozzanak arról, hogy Vajdaságnak milyen alkotmányos helyzetet kívánnak és milyen államot fogadnak el.

 

Meggyőződve viszont arról, hogy a növekvő, emancipálódó, igazából demokratikus és európai politikai erők Szerbián belül tudatában vannak, hogy – az érvényes központosító Alkotmánnyal, és a Köztársaság partokrata csúcsainak mind kegyetlenebb gyakorlatával való gyökeres szakítás nélkül – nincs sem perspektíva, sem jólét Szerbia polgárai számára, egészében, úgy találjuk hogy a gyökeres alkotmányos és demokratikus változásokért folyó harc döntő szakaszába érkezett, illetve, – hogy annak halogatása csak meghosszabbítaná és elmélyítené, egészen agóniáig, az általános válságot, melybe társadalmunk már régóta süllyedt, és elkerülhetetlenül újabb nagy károkat okozna Vajdaságnak és Szerbiának, össz polgárainak és népeinek.

 

Ezért felhívjuk ezen erőket Vajdaságban és Szerbiában hogy csatlakozzanak hozzánk a gyökeres alkotmányos és demokratikus változásokért, a jogfosztott, kifosztott, kifárasztott és megalázott Tartományi polgárokat pedig – hogy bennünket ebben a nehéz harcban határozattan támogassanak.

Dokumenta

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>